Az eddigi 123 db teljesítménytúrámon szerzett kitűző, jelvény.
Ezekért szenvedtem meg a legjobban:
-
Rockenbauer Pál 133 - 133 km a Zalai-dombságban augusztusban. Hőségriadót rendeltek el a hétvégére, ez semmi jót nem ígért. 86 km-nél vízhólyagok a talpamon, kínkeserves sántikálás 24:45 perc alatt értem be. A talpam kb. 30 %-án egybefüggő vízhólyag. Napokig alig bírtam járni. Megfogadtam, hogy többé nem megyek erre a túrára! :-) Egyébként ez eddig a leghosszabb teljesített távom. (a legkisebb levél formájú kitűző)
-
Az első Kinizsi 100-as 15 évesen. Fogalmunk sem volt, hogy mi ez. Felkészületlenül nekivágtunk. 25 km-nél vízhólyagok, ami csak romlott. Elszomjazás, kidörzsölődés, kimerülés, pár nap hiányzás a suliból. Akkora sokk, hogy utána évekig nem mentem túra közelébe! (később még 3 másik Kinizsit teljesítettem)
-
Zemplén Lefagysz (Legfa..ább gyerekek szivatása) - A túrán nincs ellátás. Ellenben van 30 centi olvadó, latyakos hó és 3000 méter szintemelkedés a majdnem 60 km-en. Patakátkelés combközépig érő jeges vízben, szétázott láb. Kemény menet volt!
-
Szintén Lefagysz a Pilisben. Lefagyott utak, tükörjég, csúszkálás, esés-kelés. Haladni alig lehetett, természetesen nem volt hómacskánk még akkoriban. Az útvonalban Rám-szakadék, Vadálló-kövek és egyéb kellemes helyek. Ákossal ekkor túráztam utoljára.
-
Szondi 50 a Börzsönyben. Közel 40 fokban, 2000 méter feletti szintemelkedés. Nem tudtunk eleget inni, kiszáradva, elcsigázva alig szintidőn belül estünk be a célba Norbival. Közben többször megfőttünk.
TOP 5